Akadálymentes honlap

A falevelek, a lenyírt fű általában műanyag szemeteszsákba kerül, majd a hulladéklerakón végzi sorsát, van, aki a száraz ágakat, faleveleket elégeti... ezután elmegyünk egy mezőgazdasági - kertész boltba, és virágföldet, komposztot, műtrágyát vásárolunk.

Általánosságban igaz, hogy aki családi házban lakik, az a kertben felhasznált trágyát teljes egészében elő tudja állítani a kertben és a háztartásban keletkező hulladékok komposztálásával. A zöld hulladék a talaj javítására, tápanyag-utánpótlásra hasznosítható, a biológiai körforgásba visszavezethető.

Ha komposztálunk,
  • a kinyert értékes humusz helyben marad
  • nem kell a zöld hulladék eltávolításáról, elszállításáról gondoskodnunk
  • nincs szükség műtrágyát vennünk
  • a zöld hulladékunk nem a hulladéklerakóba kerül

Mit lehet komposztálni?

  • Levágott fű (a lenyírt fű keletkezésekor túl nedves, könnyen rothadásnak indul, célszerű néhány napos szárítás után komposztálni, vagy kb. 5 cm-es rétegekben terítsük el, és a rétegek közé keverjünk valamilyen laza anyagot, pl.: fanyesedéket)
  • Lomb, falevelek (a dió és tölgy levelek is elkorhadnak, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük)
  • Gyomnövények, vadvirágok, évelő növények (a felmagzott gyomnövényeket célszerű a komposzt közepébe helyezni, hogy a meleg hatására a magvak gyorsan elveszítsék csírázóképességüket. Általános tapasztalat, hogy a házikertben készített komposztok nem gyomosítanak.)
  • Faágak, fanyesedék (összeaprítva)
  • Zöldség és gyümölcsmaradékok (a gyümölcsök egészben, a déli gyümölcs héja és a zöldségek aprítva)
  • Kávézacc és tea (szűrőpapírral -filterrel- együtt)
  • Tojáshéj (kicsit összetörve
  • Alom (csak növényevő kisállatok ürüléke és csak természetes alom)
  • Tollak, állatszőr
  • Papír tojásdoboz (apróra feldarabolva, papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő)

Mit ne tegyünk a komposztba?

  • Húsmaradék, csont, olaj (valójában ezek is lebomlanak, de kellemetlen szagok keletkezhetnek a bomlás közben, és vonzza az állatokat)
  • Gyökérdarabok (főként a tarackos gyomok)
  • Macska és kutyaürülék
  • Kő, üveg, műanyag, fém, nyomtatott papír (nehézfém tartalmú festékek miatt)
  • Építési faanyag, vegyszerrel kezelt fa, hamu (kivéve fahamu), porzsák

Hogyan komposztáljunk?

  • Válasszunk ki egy területet a kert egy árnyékos szegletében. Lazítsuk fel a talajt, felszínére aprított faágakat, száraz füvet vagy szalmát terítsünk.
  • Az aprított szerves hulladékot az egyes alkotóelemenként rétegesen terítsük szét a talajfelszínen. Építsünk halmot (kb. egy méter magasat), vagy jól szellőző komposzttárolóba tegyük a szerves hulladékot.
  • Figyelmet kell fordítani arra, hogy a levegőellátás biztosítva legyen, szellőzős tárolóhellyel, lazító anyagok használatával.
  • A házikerti komposztáláskor is nagyon fontos a nyersanyagok összetétele. Ha az év folyamán minden szerves hulladékot komposztálunk, ami a ház körül keletkezik, akkor helyes keverési arányt érhetünk el.
  • A finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni.
  • Az ősszel és kora tavasszal keletkező száraz, nagyrészt fás anyagok (gally, ág, lehullott lomb) gond nélkül tárolhatók addig, amíg folyamatosan keletkeznek a nedvdús zöld növényi részek.
  • A komposzt összerakása után (amikor a tárolóhely megtelik, vagy a prizma eléri a megfelelő méretet) kezdődnek az átforgatások.
  • Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a komposzthoz adni.
  • Ha a komposztot havonta, hathetente alaposan megforgatjuk, akkor az anyag három-négy hónap alatt félérett komposzttá válik. Az ilyen állagú komposzt majdnem földszerű, de a keményebb alapanyagok és fás részek még felismerhetők.
  • Ha a komposzt túlságosan száraz, akkor locsolni kell. Tartsuk nedvesen, de soha ne vizesen, mert akkor rothadni kezd.
  • Az érett komposztot rostáljuk át. A még le nem bomlott gallyat, ágat, stb. visszarakhatjuk az újabb komposztrakatba.
  • A komposztálás végterméke, a mesterséges humusz beoltás nélkül hat, hidegebb évszakokban kilenc hónap alatt készül el. Felhasználás előtt hagyjuk még két hónapig pihenni.
  • A kész komposzt a friss, erdei avar illatára emlékeztet, ez természetes biológiai folyamat, a korhadás jele. Ellenben a bűzös szag a nem kielégítő, a rothadás ismérve.
  • A jó komposzt állaga akkor megfelelő, ha olyan, mint a kifacsart szivacs: nedves tapintású, de nem lehet belőle több vizet kinyomni.

Felhasznált irodalom:
Alexa László - Dér Sándor (2001): Szakszerű komposztálás - Elmélet és gyakorlat
Mathias Anna: Hulladékos Kisokos (KÖVET)
Könczey Réka - S. Nagy Andrea (1997): Zöldköznapi kalauz
Részletes információ: Komposztálási program »
Cégadatok
„VHK” Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft.
8200 Veszprém, Kistó utca 8.
+36 88 410 882
+36 88 411 778
Székhely:
8200 Veszprém, Házgyári út 1.
Közérdekű adatok
Hulladék Kisokos
Balatoni korona elfogadóhely